Láng a hamu között

Kortörténeti és prédikációtöredékek Dobos Károly életének 1945-1952 közötti szakaszából

Szerkesztette: Miklya Luzsányi Mónika

Isten szava élő, és ható. Nem lehet semmiféle pártcenzúrával betiltatni. Az szószékről elmondott prédikáció életeket, sorsokat fordíthat meg. Ám a magyar történelemben voltak időszakok, amikor a szólásszabadság csak papíron létezett. Amikor nem csak a szavakat, hanem a gondolatokat is cenzúrázták, akkor minden kimondott szónak súlya, következménye volt. Sokszor meghurcoltatásban, börtönévekben, vagy kitelepítésben mérhető következménye. Ma már nem tudjuk, mit jelentett a háború utáni ideológiai harc közepette a gyomláló lelkület ellen szólni; a személyi kultusz idején arról prédikálni, hogy bűn embereket dicsőíteni; a Rákosi-műszakok, a sztahanovista élmunkások között arról beszélni, hogy a vasárnap Istené; vagy a béketüntetések harsogó jelszavai között kimondani azt, hogy egyedül Isten teremthet békességet. De talán, ha bepillantást nyerünk a korabeli sajtóba, jobban megértjük, hogy a negyvenes évek végén, az ötvenes években szószékről hirdetni Isten igazságát hőstett volt. Olyan cselekedet, amelynek jelentőségét fel kellene fognunk, s tovább kellene adnunk fiainknak és lányainknak, hogy megértsék ők is: diktatúrában is lehet szabad emberként élni, gondolkozni, szolgálni. Kötetünk rendhagyó prédikációs kötet. Dobos Károly prédikációi csak töredékesen maradtak fenn. Ezeket a töredékeket helyeztük el a kor dokumentumai, a korabeli írott sajtó, a pártlapok és parlamenti hozzászólások keretei között, hogy egy kicsit beledöbbenjünk abba, mit is jelentett Isten igéjével szolgálni a negyvenes évek második felében, ötvenes évek elején Magyarországon.

Azonosító: 
A-031066
Kategória: