Legyél te is hobbit!

 

Miklya Luzsányi Mónika: Apati szövetsége

Bár Tolkien regénye, A gyűrűk ura már évtizedek óta velünk van, a filmtrilógiának köszönhetően újra végigsöpört a világon, annak minden szegletén és területén, megihletve sokakat. Egy ilyen „utóhatás” Miklya Luzsányi Mónika keresztyén ifjúsági regénye, az Apati szövetsége.
Első pillantásra furcsának tűnhet A gyűrűk ura és a keresztyén ifjúsági irodalom összekapcsolása, legalábbis bizonyos vallásos körökben. Nem egy esetben tapasztalhattuk, hogy az egyébként hívő, C. S. Lewis megtérésében is fontos szerepet játszó Tolkien művét együtt emlegetik a Harry Potter regényekkel, hangsúlyozva keresztyénség-ellenes, okkult vonásaikat. Ez természetesen súlyos félreértés, s hogy miért az, arra minden tekintetben választ ad ez a rövid, de velős regény, az Apati szövetsége.
A Gyűrűk ura mellett a másik kulcsfogalom a játék. A történet egy magányos kisfiú kívülről nézve bugyuta játékával kezdődik, amikor is szándékosan túlzóra karikírozott akcióhősnek képzeli magát, majd fokozatosan, de nem zökkenőmentesen a magányos játékból valami sokkal nagyobb szabású dolog lesz, egyenesen életet kockáztató, életet megváltómegváltoztató. Nehéz nem észrevenni a szerkesztési párhuzamokat, Tolkien műve is játékosan bolondozó hobbitokkal indul, hogy végül egész Középfölde sorsa pár ilyen gyenge lény kezébe kerüljön egy gyűrű képében. Apati szövetségében a hobbitokból gyerekek, a gyűrűből CD, Mórija barlangjaiból a város alatti csatornarendszer lesz, de a történet mondanivalója, kicsengése ugyanaz marad: a jó győzelme a rossz, a gyengéé az erős, az egymást szeretőké a gyűlölködők felett.
Micsoda tehát ez a regény? Parafrázis? Modernizált Gyűrűk ura? Kommentár? Utánérzés? A film sikerét meglovagolni kívánó munka? Talán egyik sem, talán mindegyik. Elválaszthatatlan Tolkien művétől, hiszen nemcsak hivatkozik rá, hanem egyenesen kulcsszerepet játszik a történetben. Nemcsak a gyerekek játszanak, hanem a szerző is játszik, értelmezi és újraértelmezi az alapművet, néha talán kicsit szájbarágósabban is, mint kellene, de hatásosan átadva azt az üzenetet, amit Tolkien is át akart adni, de amit nem ő talált ki, hanem ami immár kétezer éve jelen van ezen a világon...

Szabó Sándor
(megjelent a Jelige magazin 2005/2. számában)